Frantisek Janecek. 1878 Kolostor falu. A Műszaki Főiskola és Technológiai Egyetem elvégzése után a Schuckert cégnél szerzett tapasztalatokat. A Kolben & Co.-nál mérnökként dolgozott. 1909-től Prágában mechanikai laboratóriumot alapított. 1915-ben sorozták be a hadseregbe. A Breitfeld & Danek cégnél kézigránátokat és tüzérségi gyújtókat tervezett. A háború után is a hadsereg részére dolgozott: modernizálta a schwarzlose géppuskát, kézi- és puskagránátokat tervezett. Ő alapította a JAWA motorkerékpár gyárat is. 1941-ben halt meg.

Frommer Rudolf. 1868 Budapest. A Kereskedelmi Akadémia elvégzése után a tőzsdére majd a Hitelbankhoz került. 1896-ban német-magyar és magyar-német tőzsdeszótárat adott ki. Ez évben került a Fegyver és Gépgyárhoz ami a javaslatára a Magyar Általános Hitelbankhoz fordult a stabil anyagi háttér megteremtése érdekében. 1898-ban cégjegyző lett. Ebben az időszakban kezdett fegyvereket tervezni bár semmiféle gépész vag ymérnöki végzettséggel nem rendelkezett! Rövid időn belül több szabadalmat is belyegyzett, az elsőt 1900-ban "Önműködően felhúzható és töltő, valamint biztonsági szerkezet lőfegyverek számára” címen. 1904-ben kereskedelmi igazgató lett. 1909-ben megalakult a gyárban a pisztolygyártó részleg. 1914-ben a gyár vezérigazgatója lett, nemesi címet és Fegyverneki előnevet kepott. A magyar fegyvergyártás világszínvonalra emeléséért 1918-ban udvari tanácsosi címet kapott.

Garay Ferenc. 1872 Budapest. A szakmája elvégzése után a csepeli tölténygyárban helyezkedett el és ott 25 évig művezető volt. 1899-től pesterzsébeti lakos. 22 évig volt önkéntes tűzoltó szakszparancsnok. Községi képviselő is volt, a Polgári Kör díszelnökévé avatta.

Halász Pál népfelkelő főhadnagy, okl. gépészmérnök. 1880 Budapest. Oklevelét 1902-ben szerezte a Műegyetemen. 1915 áprilisától 1917 decemberig az 58. ITD-nál majd ez után a Cs. Ottomán Műszaki Csapatnál (Palesztina) teljesített szolgálatot. Nevéhez fűződik a Róka-Halász féle légaknavető megszerkesztése. 1932-ig a Ganz Villamossági Rt.-nál dolgozott.

Karl Franz. 1863 Becov. A mérnöki diploma megszerzése után 1881-ben a bécsi Műszaki Hdaapródiskolára került. 1884-ben mint hadnagy került Prgágába a 4. zászlóaljhoz. 1894-ben már századosként került a bécsi Műszaki Egyetemre. A diploma megszerzése után a Technische Militar Komitee IV. szekciójához került. Robbanóanyagokkal foglalkozott. Dolgozott a wöllersdorfi lőszergyárban és a blumaui lőporgyárben is. Több lőszergyári robbanás kivizsgálásában vett részt. A Világháború után csatlakozott a cseh 8. Hadsereghez. 1935-ben halt meg.

Molnár Antal. 1867 Bécs. A felső ipariiskolát Bécsben végezte. 1892-ben Svájcban, Berlinben és Bécsben dolgozott. 1893-ban került a Fegyver és Gépgyár Rt.-hoz. Itt csoportvezető, mesterművezető, főművezető majd műhelyfőnők lett. A Koronás Arany Érdemkereszt és a német Hadi Emlékérem tulajdonosa.

Nyíri Géza főhadnagy, okl. gépészmérnök. 1893 Budapest. 1914-ben vonult be a 32. Gyalogezredbe majd a kronenburgi Vasútezredhez. Különítményparancsnokként vezette a hajmáskéri lőtér vasútvonalainak építését.

Ottopál Sándor (Alexander Ottoopal) ezredes, mérnök. 1884 Sopron. Mödling Katonai Műszaki Akadémia elvégzése után a komáromi 13. utászzászlóaljhoz került majd Felsőbb Törzsmérnökkari tanfolyamot végzett. Megtervezte és megépítette az első földalatti páncélerődöt Dél-Tirolban (Valmorbia). Az erdélyi harctérre kerülve állásokat utakat építetett, hidakat romboltatott le és erdei vasutakat villanytelepeket tett működőképessé!

Pápay Mihály hadnagy, gépészmérnök. 1891 Paks. 1914-ben vonult be a kronenburgi Vasútezredhez ahonnan a korneuburgi Autócsapathoz vezényelték. Műszaki tanácsadókénz került a kierlingi Autópark műhelyébe, majd a horni Autóvezető Iskolához. 1916-ban részt vett a tábori kisvasutak motorizálásában. Szakértőkénz működött a Daimler műveknél a motorátvevő bizottságban. Ellenőrző tisztje volt a durazzói Tábori Motorműhelynek és rogozinai benzin-elektromos kisvasúti üzemnek.

Topitzer János főművezető. A MÁVAG Diósgyőri gyárában feltalálta a "megiston" védjegyű gyorseszterga-acélt melyet 1916-tól az ágyúk és lövedékek gyártásánál alkalmaztak is.

Zejbek Ferenc (Franz Zejbek) ezredes. 1847. A bécsi Arzenál átvételi bizottságának elnöke. 1898 július 27.-én amikor a Fegyver és Lőszergyárban hivatalos vizsgálatot végzett megbetegedett. Állapota rosszabra fordult ezért a budai 17. számú Hadikorházba szállították ahol elhunyt. Prágában temették el.

Weichsler Kálmán. 1860 Szolnok. A lakatos ipart 1880-ban végezte el. 1892-től a Fegyver és Gépgyárban dolgozik. 1910-ben művezető lett.

Weltzl Károly. 1879 július 25, Budapest. Tanulmányait a Műegyetemen végezte. 1901-ben a Ganz malomosztályán majd a villamos osztályán volt mérnök. Gépészeti és bányászati írásai több újságban megjelentek. 1916-ban a Ganz hajóépítési osztályán hadihajók építésével foglalkozott. A háború után a gyár vilamos próbatermében dolgozott. 1920-ban saját mérnöki irodát nyitott. 1954-ben halt meg Budapesten.

Wittmann Viktor. 1889 július 23, Szolnok. 1910-ben lett okleveles gépészmérnök. Ebben az évben már a hadsereg repülőgépeit tesztelte Aspernben. 1913-ban a Magyar Repülőgép Rt. főmérnöke és berepülőpilótája lett. Ez a cég kétfedelű Lohner gépeket gyártott melyeknek tesztelését végezte Wittmann a Rákosmezőn. A gyár UFAG néven Albertfalvára költözött. Ezen években több repülési rekordot állított fel és több versenyen előkelő helyezéseket ért el. 1915 május 7.-én egy katonai repülőgép átadása közben szerelőjével együtt lezuhant és meghalt.

 

Oldal: Hadmérnökök, tervezők
A Monarchia hadiipara - © 2008 - 2024 - monarchiahadiipar.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat